A gyapjú bizonyos kérődzők (például juhok) és tevefélék (például láma, alpaka) szőrének rostja, amelyet a nyírásnak nevezett eljárással nyernek. Ezt a rostot a textiliparban nyersanyagként használják a különböző típusú ruházati cikkek gyártásához.
A gyapjú többféle változatban kapható vastag és rugalmas szállal, amely nagyon jól tartja a hőt, megvédi a hidegtől mind az állatokat, mind a belőle készült ruhák viselőit.
A gyapjú eredete
A gyapjú, mint már említettük, az élő állatok szőréből származik, amelyek azért termelnek, hogy melegen tartsák és megőrizzék a testhőt. Az állat életciklusától függően a gyapjú bizonyos szakaszokból származik, és tulajdonságai (és így minősége) is eltérőek lehetnek. A juhok legértékesebb gyapjúja például 3 és 6 éves kor között termelődik.
A gyapjú története
A juhokat azért hozták be Európába és Amerikába, hogy gyapjukat felhasználják. A gyapjú textilanyagként való felhasználása az emberek által akkor kezdődött, amikor a földművelés és az állatok háziasítása is. A juhok és más állatok azonban abban az időben nem mindig rendelkeztek a gyapjútermeléshez szükséges tulajdonságokkal, mivel rövid, durva szőrük volt. A juhok és más, gondozott állatok szelekciójának folyamata során azonban Ázsiából a Közel-Keletre, onnan pedig Európába és Amerikába kerültek a juhok.
A gyapjú összetétele
A gyapjú főként egy keratin nevű állati fehérjéből áll, amely más körülmények között lehetővé teszi a körmök, paták, tollak, szőr és szarvak kialakulását az állatoknál és az embereknél. Ez egy kemény, oldhatatlan makromolekula, amelyet az állat bizonyos sejtjei választanak ki.
A gyapjú legérdekesebb tulajdonsága
A gyapjú nyújtható szövet, amely törés nélkül képes megnyúlni, ugyanakkor rugalmas is, így hajlamos megtartani az alakját. Talán a legérdekesebb tulajdonsága a hatalmas hőszigetelő képessége, mivel a szálak nem tömörödnek össze, és fenntartanak egy légteret, amely szigetelőanyagként működik. Nedves légkörben általában súlyának akár egyharmadát is képes felvenni a környezetből, azonban lassan szárad.