2017. január 31. 16:14.

A büntetőeljárást a magyar jog szerint a köznyelv általában két szakaszra osztja fel, így beszélhetünk előkészítő és tárgyalási fázisról, amelyek kapcsán utóbbi, avagy maga a per tölti be a központi szerepet, amit szükségszerűen egy nyomozási-, illetve vizsgálati előkészítő szakasz előz meg a gyakorlatban.

A jelenleg hatályban lévő büntetőeljárási törvény azonban három szakaszról beszél, amelyek a nyomozás mellett az ügyészi fázis – avagy a vádemelés –, valamint a bírósági fázis, avagy maga a per.

Mi történik az egyes szakaszokban?

A büntetőeljárás első szakaszában rendszerint a bűncselekmény felderítésére, a bizonyítékok felkutatására és begyűjtésre kerül sor, amit rendszerint a rendőrség munkatársai végeznek formális eljárás során, a legtöbb esetben az ügyészség folyamatos felügyelete mellett. Ilyenkor történnek a kihallgatások, az adatgyűjtések, a helyszíni bizonyítékok begyűjtése, a szemlék, a szembesítések és a többi.

A vádemelési szakaszban ezeket a bizonyítékokat az ügyész átveszi a nyomozástól, és a begyűjtött nyomok alapján dönt arról, hogy a nyomozást meg lehet-e szüntetni, avagy vádemelésre kerül sor, aminek további alternatívái léteznek az elhalasztott vádemeléstől kezdve a közvetítői eljárásig bezárólag.

Ezek a büntetőeljárás szakaszai

Ezek a büntetőeljárás szakaszai

A vádemelést minden esetben a bírósági szakasz követi, amelynek a legfontosabb eleme általában a tárgyalás, amelynek során általában a bizonyítási eljárás alapján itt határozza meg a bíróság a tényleges döntést azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e büntetőjogi felelősségre vonás az ügyben vagy sem. Amennyiben a jogerős bírói döntés után a büntetőeljárás véget ér, és meghozzák az ítéletet, abban az esetben a büntetés végrehajtásra kerül a kijelölt feltételek és paraméterek mellett. Ha az elsőfokú bírósági határozat az ügyvédek részéről fellebbezéssel megtámadásra kerül, abban az esetben beszélhetünk még esetleges másod- vagy harmadfokú bírósági eljárásról is.

A büntetőeljárás didaktikai szempontból

A büntetőeljárást természetesen didaktikai, avagy oktatási szempontból is vizsgálhatjuk. Eszerint feloszthatjuk a büntető eljárásjogot általános vagy különös, avagy statikus és dinamikus részekre. Előbbi esetében beszélhetünk az alapelvekről, az eljárásban résztvevő alanyokról, a vonatkozó szabályokról a bizonyításról vagy éppen a kényszerintézkedésekről. Mindezen felül a dinamikus részhez kapcsolhatók a nyomozás, a tárgyalás, a rendkívüli jogorvoslatok, a vádemelés, a másod- és harmadfokú bírósági eljárás vagy a más egyéb különleges eljárások.

Hozzászólás írása:

Ezt olvasta már?
Otthonunk melegentartása a téli időszak egyik legfontosabb feladata

Az itthoni klíma miatt egy éven belül körülbelül hét hónapon keresztül kényszerülünk kifűteni otthonunkat, legyen akár ez egy kisebb lakás, ...